| A város története | Az ország története |
1209 | Első okleveles említése mint „Sumbotheil“, vagyis Szombathely, szombati piac. | II. András király (1205-1235), aki Merániai Gertrúdot vette feleségül, cisztercieket és premontreieket hív az országba. |
1241 | A tatárok feltehetően teljes pusztítást végeztek. | IV. Béla (1235-1270) veresége a mongolok ellen, az ország elnéptelenedése és feldúlása. A nemesség hatalmának növelése. |
1282 | "Niusidel", azaz Újtelep első okleveles említése az újjáépítés és az újbóli benépesítés után. | III. Endre (1290-1301) az utolsó Árpád-házi. A magyar korona belső zavargások után az Anjou-házra száll át: Károly Róbertre (1308-1342) és jeles fiára, Nagy Lajosra (1342-1382). Ot a trónon tizenegy éves leánya, Mária követi. Mária jegyese, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben társrégens, 1410-1437 között pedig német császár lesz. |
1427 | A szentgyörgyi és bazini grófok válnak a magyaróvári uradalom, és így Nezsider birtokosaivá is. | II. Habsburg Albert német király, magyar-cseh király és Zsigmond veje, aki Erzsébetet vette feleségül, már 2 év elteltével meghal. |
1439 | Erzsébet özvegy királyné Utószülött Lászlóval és Kottaner Ilonával Magyaróvárról Sopronba vezető útján Nezsiderben száll meg. | Korvin Mátyás (Hunyadi János fia) magyar király (1458-1490). |
1517 | Királyi privilégium, a vásártartási jog megadása | II. Lajos halála Mohácsnál (1526). Magyarország nagy részei másfél évszázadra török uralom alatt maradnak. Lajos özvegye, Habsburg Mária Bécsen keresztül Hollandiába menekül. |
1605 | A helység feldúlása a Bocskai-felkelés miatt. | A felső-magyarországi mágnások Bocskai István vezetése alatt fellázadnak a II. Rudolf császár (1576-1612) által a pozsonyi országgyulésen elrendelt, korlátlan katolikus restauráció ellen. Hónapokig tartó ádáz rablóhadjáratok, a Lajta és a Rába között több mint 115 falut nagyrészt lerombolnak vagy felgyújtanak. 15 évvel később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vezeti a következő felkelést. |
1645 | A pestis legrosszabb éve, egy éven belül 544 halottal |
|
1683 | Bécs törökök általi 2. megszállása során a templom és sok polgárház lerombolása. |
|
1708 | A piacot és a Tábor-hegyet meghódítják és lerombolják a kurucok. 200 polgár és katona, köztük Floridan Péter kegyetlen kivégzése. | II. Rákóczi Ferenc vezetése alatt 1703-ban újból felkelés tör ki a Habsburgok ellen („kuruc zavargás“). Évekig tartó, könnyu csapatokkal vívott, ádáz háború, szörnyű irtóhadjáratokkal a teljes burgenlandi határtérségben. A háború és a nemzeti felkelések vége a szatmári békével (1711). |
1809 | Óriási pénzügyi terhek és áldozatok Nezsider mezőváros számára a napóleoni, és a saját császári katonák beszállásolása miatt is. | Koalíciós háborúk kb. 1797 óta. Nyugat-Magyarországon nincsenek közvetlen harci cselekmények, azonban a háborús hozzájárulások miatt rendkívüli a gazdasági hanyatlás. 1809-ben Napóleon Köpcsényben és Mosonmagyaróvárott személyesen szemléli meg csapatait. |
1824 | Nezsider elso hivatalos városi rangra emelési kérelme. Több éves tárgyalások után elutasítják. | A magyarországi „Reformkor“ időszaka, átmenet a polgári parlamentarizmusba, a latin helyett a magyar nyelv hivatalos nyelvként történő bevezetése a hatóságok, bíróságok és magasabb fokú iskolák részére. 1848-ban forradalom Kossuth Lajos vezetése alatt, a röghöz kötöttség megszüntetése („parasztfelszabadítás“). |
1867 |
| Kiegyezési törvény: a Habsburg Birodalom átalakítása alkotmányos osztrák-magyar monarchiává. |
1926 | Nezsider megkapja a városi rangot. A legnagyobb valószínuséggel Karl Amon nezsideri ügyvéd az autonómia-mozgalmak szellemi vezetőjeként a Burgenland név megalkotója. | A St.-Germain-en-Laye-i békeszerzodésben Német-Nyugatmagyarországot Német-Ausztriának ítélték. Végleges átadása szabadcsapatok véres öldöklései után csak 1921. december 5-én. |