Gyors szállás-ajánlatkérés

Emlékművek

Pestisoszlop (Szentháromság-kereszt), Hauptplatz (főtér) 27. számnál

Szentháromság-csoport a kegyelem trónusának magas, akantuszdíszes oszlopfős oszlopon elhelyezett alakjában. Magas posztamens négy, oszlopfővel díszített konzollal, rajtuk négy szent alakjával. 1713-ban készült, 1845-ben és 1893-ban felújították, kőballusztráddal szegélyezték.

1713-ban, egy kevésbé szörnyű pestises év után állította a község megbízásából a császárkőbányai Elias Hügel, köztiszteletben álló udvari kőfaragómester (1681 - 1755). Az Albrecht Dürer stílusában magas oszlopon trónoló Szentháromságot Nepomuki János, Rókus, Rozália (elnyugodva, kereszttel ábrázolva) és Sebestyén pestisszentek szobrai veszik körül.

Szent János-kápolna, Eisenstädterstraße, az állomáshoz vezető leágazás előtt

Négyszögletes barokk épület, 1735-ös évszámmal. Az oromzati fronton félköríves kapu kovácsoltvas-ráccsal, oldalról pilaszterekkel, manzárdtetővel

Stöckl-kút, Hauptplatz (főtér) 31

Kőből készült kútoszlop lépcsősen kialakított, tetőszerű lezárással, 1892-es avatási felirattal, 1998-ban renoválták

Flórián-oszlop, Untere Hauptstraße 1. számnál

Szent Flórián alakja magas, hajlított posztamensen, pajzsdíszítés, 1745-ös évszámmal.

József-(emlék)oszlop, (Leiner- vagy Hirschfeld-kereszt), Wienerstraße (Hofer vállalat magasságában)

Szent József a gyermekkel magas, négyszögletes oszlopon, 1749-es évszámmal, alak a XX. század 2. fele (?)

Kereszt Pietàval, a Kálvária-hegynél

Pietà hatalmas kőkereszt előtt, talapzaton, hajlított konzolokkal. A talapzat elülső oldalán a tisztítótűz ábrázolása, felette pajzsdíszítés 1753-as évszámmal

Mária-oszlop, Kék kereszt, (Immaculata-oszlop), Eisenstädterstraße 27. számnál

Szeplőtelen Szűz Mária a kígyóval övezett földgolyón, akantuszdíszes oszlopfős, felfelé keskenyedő, négyszögletes oszlop tetején, XVIII. sz. 2. fele.

Szent János- (Remete-)kápolna, Kálvária-hegy

Barokk épület hajlított, félköríves orommal és tetőtoronnyal, az oromfülkében kőből faragott Szeplőtelen Szűz Mária, a portálon pajzsdíszítés az adományozó feliratával és 1739-es évszámmal.

Leiner-kereszt képoszlop (ún. pestisoszlop), vasútállomás, joisi kerékpárút

Keskeny tabernákulum-oszlop alacsony, félköríves fülkékkel, felettük kőkereszt, felirat 1679-es évszámmal.

Krisztus-oszlop, Feltámadott Üdvözítő, Untere Hauptstraße a Nyikosparkban

Csiszolt szélű kőoszlop, profilozott párkányok között, tabernákulum-rátéttel. A tabernákulumon az Üdvözítő alakja, XVIII. sz. 1609-es évszámmal.

Floridan-kereszt, a joisi (Mauth-Hotel) körforgalom előtt

1616. Műemlékvédelem alatt 1962 óta

Pestis-képoszlop, Wienerstraße (Goldbergpark)

Tabernákulum-oszlop utógótikus formákban, hajlított keresztrózsákkal és kőpiramistetővel, fülkealakokkal, felirata: "készült 1696-ban". 1953-ban áthelyezték és restaurálták.

Zeiner-kápolna, Untere Hauptstraße 99. számnál (Kaszárnya-parkoló)

Kis fülkeépítmény a XVIII. századból, a félköríves orom felett kereszttel. Belsejében három alakos fülke. Műemlékvédelem alatt 1981 óta

Tábor-rom - a város meghitt jelképe

Ezt a várromot hosszú ideig római kori építménynek tartották. Valójában középkori. Egyesek XII. századi királyi lakóvárnak tartják, mások védőtoronynak. A Tábor később védelmi célokat szolgált. 1708-ban paliszádokkal és facölöpökkel erősítették meg, ennek ellenére nem tudott ellenállni a kurucok rohamának.

Vollath-kápolna, Marthal-erdő

1998-ban építtette a Vollath család hálaadásul. "Mária a gyermekkel" szobor, talapzatán a felirat: "Ave Maria" a nezsideri Michael Matz festőtől és szobrásztól. Homlokoldalán jelmondat: „Hálát adunk Istennek“

Froschau-kápolna kb. 1860 (Tschanek-kápolna)

a Joisba vezető kerékpárúton a vasúti viadukt után A kápolnán (szélessége 2,50 m, mélysége 0,90 m) lapos ormon kőkereszt áll, vasrács mögött pedig a Megfeszített látható. 1984. május 20-án szentelte fel a város akkori plébánosa, Dr. Kohl.

Neunmahd-kápolna, Flórián-kápolna, Zitzmannsdorfi rét

Kis, négyszögletes, nyeregtetős és hajlított ormos épület. Az orommezőben fülke szent Flórián kőfigurájával, XVIII. sz.

Mit Unterstützung von:

Kultur BURGENLAND Bundesdenkmalamt